Dr. William H. Bates összes írása

Ezen az oldalon Bates, amerikai szemész, a látástréning kidolgozójának összes írása olvasható

A központi beállítás

A szem egy kis fényképezőgép, legalábbis sok szempontból hasonlít hozzá. Egy szempontból nagy a különbség a kettő között. A fényképezőgép filmje minden részen egyformán érzékeny, de a retinának csak egy ilyen pontja van. Ahogy távolodunk ettől a ponttól, egyre kevésbé érzékeny. A maximális érzékenységű pontot fovea centralis-nak, szó szerint a „központi gödör"-nek. nevezzük. 

A retina, habár egy rendkívül finom, változó vastagságú (1/50 -1/80 inch méretű) membrán, nagyon összetett. Kilenc rétegből áll, amelyek közül csak egyről feltételezzük, hogy alkalmas lehet a látási inger befogadására. Ez a réteg nagyon apró pálcikákból és kúp alakú testecskékből (csapokból) áll, amelyek más és más sűrűségben helyezkednek el. A retina közepén van egy kis, kör alakú, sárgás rész, a macula lutea, azaz a „sárga folt". Ennek a közepén egy sötétebb színű mélyedés is van, a fovea. A fovea közepén csak csapok vannak, nagy sűrűségben. Alakjuk itt hosszúkásabb, és a többi 8 réteg rendkívül elvékonyodik itt, vagy teljesen eltűnik. A retina széle felé a csapok és a pálcikák keverednek, és a pálcikák száma egyre nő. A pálcikák és csapok pontos működése nem egészen világos, de tény, hogy ott látunk a legélesebben-a fovea közepén-, ahol a csapokon és a hozzájuk tartozó sejteken kívül más nincs, a többi réteg is gyakorlatilag megszűnik. Ahogy távolodunk, a látás élessége gyorsan csökken. A jó szem, ennek következtében mindennek csak azt a részét látja legjobban, ahova néz, a többit rosszabbul, mégpedig olyan arányban, ahogy távolodunk ettől a maximálisan látó ponttól. Tehát minden látásproblémának, legyen oka működési zavar, vagy szervi elváltozás, az a lényege, hogy ezt a központosságot, ezt a központi beállítást elveszítjük.

Ezeknek köszönhetően, amikor a látás jó, a fovea centrális érzékenysége maximális, de amikor a látás problémás, a fovea érzékenysége csökken, mert vagy a szem teljes részét egyformán, vagy egyes területeket jobban használunk a kelleténél. Ellentétben az általános hiedelemmel, tökéletes látás esetén az a rész, amivel a legjobban látunk, rendkívül kicsi. Az orvosi szakkönyvek szerint 6m-ről kb. 1,25 cm -fél inch- átmérőjű ez a terület, de aki ilyen távolságból a Snellen tábla legkisebb betűinek egyikét próbálja meg egyszerre belátni, aminek mérete csupán kb. 0,6 cm - kevesebb, mint negyed inch - azonnal myopyássá (rövidlátóvá) válik, mert az az igazság, hogy az éles látás területe olyan kicsi, hogy megközelíti a matematikai pont fogalmát, aminek valójában nincs területe.

A látás középpontjának működését a mentális feszültség befolyásolja. Mivel a szem rendellenes állapota, (szervi, valamint működési), mentális feszültséggel jár, szükségszerűen a központi beállítást is elveszítjük. Amikor feszültség, stressz keletkezik a tudatban, a szem többé-kevésbé érzéketlenné válik. A látás központi része vakul meg először részlegesen vagy teljesen, a feszültség nagyságától függően, és ha a feszültség elég nagy, akár a retina egésze vagy legnagyobb része is érintett lesz. Amikor a centrális látást részlegesen vagy teljesen nem tudjuk használni, akkor nem azt a pontot látjuk a legjobban, ahova nézünk, hanem a többit is, ezért akár a retina egész felülete is egyforma érzékenységű lehet, sőt, periférikus részen akár jobban is láthatunk, mint a középpontban. Ezért minden látásprobléma esetén képtelenek vagyunk a legjobban látni azt a pici részletet, amire éppen nézünk.

Ez a (kancsal) állapot néha olyan extrém, hogy a páciens messze elnéz a nézett tárgytól, és lehet, hogy ugyanolyan jól látja, mintha közvetlenül rá nézne. Egy esetben a beteg csak a retina orr felöli részével látott jól. Más szóval, nem látta az ujjait, ha az arca előtt voltak, de jól látta, ha a szeme sarkából nézte. Csak kicsi dioptriája volt, ami azt is mutatja, hogy míg minden fénytörési hibát a központi beállítás hiánya kísér, feszültség is jelentkezik. De míg egyik problémát egyféle, addig a másikat teljesen másféle feszültség kíséri. A beteget megvizsgálta egy szemorvos itt és Európában, és a vakságát látóideg vagy agy problémájaként diagnosztizálták, de az az igazság, hogy a látását relaxáció segítségével állította vissza, ami bizonyította, hogy betegsége egyszerűen mentális feszültség következtében jött létre.

Központi beállítás nélkül (nem a retina közepével történő nézés), a nézés, még kisebb probléma esetén is, annyira természetellenes állapotba kerülhet, hogy nagyfokú diszkomfort érzet vagy fájdalom keletkezik pár másodpercen belül. Így van ez például, ha megpróbálunk egy 3-4 inch nagyságú területet egyszerre látni 20 láb (6 m) távolságból vagy kevesebbről, vagy egy inch vagy kisebb területet egyszerre látni közel pontunknál. Ugyanakkor a retinoszkóp bizonyítja, hogy fénytörési hibával van dolgunk. Ez a feszültség, amint állandósul, mindenféle szemprobléma felléphet, legyen az működési vagy szervi zavar. A diszkomfort és a fájdalom érzet egyes krónikus eseteknél viszont akár teljesen el is maradhat, ami bíztató jel.

Amikor a szem jól lát, a központi fixációja fenn áll, nemcsak tökéletes látásról beszélünk, hanem a szem teljes nyugalmáról is. Ilyenkor a szem korlátlanul használható fáradtság nélkül. Nyitva van és nyugalomban, nincsenek ideges szemmozgások és bizonyos távolságon túl a szemtengely párhuzamos. Más szóval semmilyen feszültség nem figyelhető meg. Ez a tény azonban nem ismert. A tankönyvek azt állítják, hogy a jól látó szem is bizonyos izomfeszültség alatt áll, de én soha nem láttam ilyen esetet. Az arc és a test összes izma is nyugalomban van jó látás esetén, és amikor a nyugalmi állapot tartósan fennáll, nincsenek ráncok vagy sötét karikák a szem körül.

Az excentrikus fixáció (a központi beállítás felborulása) során a legtöbb esetben a szem gyorsan elfárad, és a feszültség az arcon is megjelenik. A szemtükör kimutatja, hogy a szemgolyó össze-vissza mozog, hol egyik oldalról a másikra, hol függőlegesen vagy máshogy. Ezek gyakran olyan nagyok, mintha rendesen oldalra néznénk, néha meg a szemteke rezgéshez is hasonlítanak. A szemhéjak rángásai is megfigyelhetők, vagy a nézés során vagy csak az egyik szemhéj megérintésével, miközben a másik rendesen néz valamit a közel-, vagy a távolpontban. Ilyenkor a szemtengelyek soha nem párhuzamosak, és az eltérés olyan mértékűvé válhat, hogy kancsalság alakul ki. A kötőhártya, a szemhéjak széleinek pirossága, a szemek körüli ráncok, sötét karikák, a könnyezés mind-mind a központi beállítás hiányát jelzik.

Az excentrikus fixáció maga is a szem feszültség egyik tünete, és minden olyan gyakorlat jó rá, ami képes oldani ezt. Néhány esetben a páciens már attól meggyógyul, hogy a központi beállítás szükségességét megértette. Ha megértette, rájön, hogy nem láthat valamit élesen, ha (valamelyik) szeme nem közvetlenül néz rá arra, amit látni akar. Ha valahogy csökkenteni képes a félrenézést, azt is megérti, hogy ha egy kis „i" betű tetejét nézi, természetes, hogy annak az alját látja rosszabbul, vagy ha az aljára figyel, a betű teteje lesz halványabb. Így a betű tökéletesen fekete és tiszta lesz. Először csak egy pillanatra jön be, aztán eltűnik. De fokozatosan, ha a páciens folytatja a gyakorlatot, a központi beállítás szokássá válik.

A legtöbb páciens, amikor a nagy C alját nézi, a tetejét látja rosszabbul, de néhány esetben nemcsak ez lehetetlen, hanem az is, hogy egyáltalán lássák magát a betűt bármilyen távolságból is. Ilyen extrém esetben néha jelentős leleményességre van szükség, hogy bebizonyítsuk a páciensnek, hogy nem azt látja a legélesebben, ahova néz. Aztán az is gond, hogy egy tárgyat akkor lásson rosszul, amikor elnéz róla, és nem akkor, mikor közvetlenül rá néz. Egy vagy két erős lámpa használata olyan 5 vagy 10 lábról sokszor segít. Amikor a páciens elnéz a fényről, képes kevésbé fényesnek látni. Később a fekete betűt is rosszabbnak fogja látni, ha elnéz róla. Ez a módszer a következő esetekben volt sikeres:

Egy páciens 3/200-as látással, - 3 lábról tudta csak elolvasni azt, amit a jó szemű 200 lábról is lát - jobban látta a nagy C betűt, amikor néhány lábbal odébb egy külső pontra nézett, mint amikor közvetlenül ránézett. Felhívtam a figyelmét, hogy ilyenkor a szem gyorsan kifárad, a látás gyengül. Aztán egy fényes tárgyra irányítottuk a tekintetét, olyan 3 lábnyira oldalt a teszt kártyától, ami olyan mértékben lekötötte a figyelmét, hogy kezdte a nagy betűt rosszabbul látni. Ezután visszanézett a tesztkártyára és jobban látta azt is. Megmutattam neki, hogy 2 dolog lehetséges: kinéz a tesztről és jobban látja a betűt, mint ahogy eddig, vagy kinéz és rosszabbul látja. Fokozatosan megértette, hogy mindig rosszabbul kell látnia valamit, ha 3 lábnyira oldalra néz, mint ahol a betű van. Legközelebb képes volt csökkenteni a távolságot 2 lábra, 1 lábra és 6 inchre, és állandó javulással végül bejött neki a lényeg. Meg tudta csinálni később, hogy amikor a betű alját nézi, a tetejét látta rosszabbul és fordítva. Gyakorlással odáig jutott, hogy a kisebb betűket is képes volt látni ugyanígy és végül elolvasta a 10-es sort (az utolsót) 20 lábról. Majd ugyanígy elolvasta az apró betűket először 12 inchről, majd 3 inchről. Ennek az egyszerű dolognak a megértésével magától is képes volt jobban látni azt, ahova a szeme néz és a gyógyulása teljes volt.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 11
Heti: 118
Havi: 1 038
Össz.: 205 277

Látogatottság növelés
Oldal: XI. A központi beállítás
Dr. William H. Bates összes írása - © 2008 - 2017 - bates-osszes.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: látás szemüveg nélkül - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »